A levegőleválasztó egységek működési elve

A légleválasztó berendezés-teljesen levegőszeparációs egységként (ASU)-egy olyan ipari létesítmény, amelyet a levegőben jelenlévő különféle gáznemű komponensek szétválasztására terveztek, hogy nagy-tisztaságú gázokat, például oxigént, nitrogént és argont nyerjenek. Működési elve a levegőben lévő gázok fizikai tulajdonságainak különbségein alapul, így a gázok szétválasztását és tisztítását egy sor összetett folyamatfolyamon keresztül éri el.

 

Alapvető működési elv: Kriogén desztilláció
A légleválasztó berendezésekben legszélesebb körben alkalmazott elválasztási módszer a kriogén desztilláció. Ennek a módszernek a lényege a levegőben található különböző gáznemű komponensek forráspontbeli különbségeinek kiaknázása az elválasztás érdekében. Normál légköri nyomáson az oxigén forráspontja -183 fok, a nitrogéné -196 fok, az argoné pedig -186 fok. A levegő extrém alacsony hőmérsékletre (általában -180 fok alá) történő összenyomásával és lehűtésével a cseppfolyósodás előidézése érdekében, majd többszöri részleges párolgási és részleges kondenzációs ciklusnak alávetve egy desztillációs oszlopon belül, a berendezés ezeket a forráspontkülönbségeket kihasználja a gázok, például oxigén, nitrogén és argon szétválása érdekében.